Az építkezés egyik axiómája: a megépült épületnek, nem az anyagnak kell a legjobbnak lennie. (Axióma a Wikipédiáról: Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent, amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság.)

Válasszuk mindig a megfelelő anyagot, és akkor a legjobbat választottuk. Könnyű és egyszerű alapelve ez az építkezőknek. Ehhez persze az épületet kell megfelelőképpen elképzelni, megtervezni – (változó) életmódunknak és (sajnos: növekvő) életkorunknak legyen megfelelő, mind dizájnban, de leginkább funkciójában. Manapság a letisztult, egyszerűbb formák hódítanak.

Ha fontos számunkra az, hogy a környezethez illeszkedjen stílusában is az építendő ház, akkor nem árt előre tájékozódni a vidék építészeti hagyományairól. Például rusztikus környezetbe tervezhetünk gerendaházat, amely azon kívül, hogy szép és stílusos, még a hőszigetelő képessége is jó, és földrengésbiztos is. Csupán arra kell vigyáznunk, hogy jól tartósítsuk a fát, védve így az időjárás viszontagságaitól, és a kártevő bogaraktól.

Legegyszerűbb módja ennek, ha gomba mentesítő szerrel kezeljük először a fa alapanyagot, ami megvédi a fát a kártevők beleköltözésétől és a gombásodástól. A látszó fafelületeket, és az időjárás viszontagságainak kitett részeket a legjobb, ha lazúr réteggel, vagy lakkréteggel védjük. Azonban nem elég, ha 1 rétegben kezeljük a felületet, minimum a 2, de inkább a 3 réteg a javasolt.

Ha modern városi környezetbe szeretnénk házat tervezni, akkor lehet, hogy a beton, az üveg, vagy a habtégla az ideális építőanyag. Ezek az anyagok rendkívül sokféle változatban és kivitelben kaphatóak, megvan az az előnyük, hogy tartósak, olcsók, és könnyen kezelhetők, ezekkel az anyagokkal rövid idő alatt nagy épületet építhetünk fel. Ezen kívül, ha építés közben kívánunk módosítani az épületen, akkor is sokkal könnyebben megtehetjük ezt.

Ma Magyarországon sokan előnyben részesítik a tégla építésű családi házakat. A tégla, beton épületek előnye, hogy a rágcsálók ellen is védelmet biztosítanak, sokkal nagyobb védelmet, mint a faépületek. Amerikában nagy hagyománya van a könnyűszerkezetes házaknak, még a költöztetésükre is nagy iparágak épülnek. Hazánkban is egyre többen felismerik a fa szendvicsszerkezetű házak előnyeit, a megfelelő anyagokból épült és rendesen kezelt, karbantartott könnyűszerkezetes házak élettartama simán megközelíti a téglából építettét.

Azon is el kell gondolkodnunk, hogy valójában milyen időtartamra építünk. Nem lesz-e átkos örökség egy lakhatatlan, de drágán lebontható lakás? Mindezt persze csak utólag tudjuk meg, egyelőre nagy energiákkal tervezgetjük a tökéletes lakást, a tökéletes anyagot, amelyet az építéshez használhatunk. Ha nagyon bátrak, vállalkozó szelleműek vagyunk, és elsősorban magunknak szeretnénk házat építeni, nem pedig az utódainknak, akkor választhatunk olyan alternatív megoldásokat, amelyek manapság reneszánszukat élik: ilyen a vályogtéglából való építkezés, vagy a szalmabálákból készült ház, vagy pedig a földbe ásott és növényekkel fedett, sziklakert-szerűen kinéző ház.

Ezek az építkezési anyagok, ha megfelelően képzett, megfelelő anyagismerettel rendelkező építész válogatja, használja őket, ugyanolyan jóknak bizonyulhatnak, mint elterjedtebb társaik. Hisz nem hiába használták őket évezredekig. Azonban egy érdekes megoldás lehet a hagyományos anyagok ötvözése modern anyagokkal: nagyon kreatív megoldások születhetnek ezekből a párosításokból.

Egyre másra találkozhatunk ilyen megoldásokkal, általában eléggé könnyű felismerni a különleges alapanyag használatát, mivel az építők törekednek arra, hogy valamilyen formában látható, felismerhető legyen az építkezésen, építéshez használt anyag milyensége.